Miért jött létre a VEF?

Az együttműködés kezdetei akkor alakultak ki, amikor ezen egyházak több tagja rendszeresen résztvevője volt különböző egyházakat érintő vallásközi és állami konferenciának. Személyes ismeretségre tettek szert és az évek során egyre több bizalmat éreztek a másik fél felé.

Már többször szóba kerültek lehetséges együttműködések, melyeknek eredményei is voltak: meghívták egymást saját egyházuk által szervezett konferenciákra, párbeszédekre és ellátogattak egymás egyházaihoz is. Hivatalos megalakulásra 2008 nyarán került sor, amikor az Oktatási és Kulturális Minisztérium Egyházi Kapcsolatok Titkársága stratégiai tárgyalásokat kezdett folytatni a négy "történelmi" egyházzal, az egyházfinanszírozás hosszútávú rendezéséről. Mivel ez a kérdéskör minden egyházat érint, a VEF leendő tagjai ekkor közösen léptek fel, hogy az OKM velük is folytasson párhuzamosan tárgyalásokat, annak érdekében hogy megfelelő súllyal és formában legyenek a kisebb egyházak képviseleve ilyen egyeztetések során.

Tehát úgy gondoljuk, hogy a teológiai és gyakorlati vallásközi párbeszéden felül konkrét érdekképviseleti és gyakorlati támogatást tudunk egymásnak nyújtani. A VEF tagok az állami szervekkel (OKM, köztársasági elnök, APEH, stb), a négy nagyobb egyházzal illetve más szervezetekkel kapcsolatos tárgyalásaikat összehangolják és egységes felllépésre törekednek.

Ezen felül vallásaink értékeit is képviseljük, alapvető erkölcsi útmutatástól a konkrét társadalmi kérdésekig.

Milyen szervezeti formában, milyen irányelvek alapján működik a VEF?

A VEF jelenlegi formájában nem önálló jogi személy vagy "szövetség", mivel ez véleményünk szerint korlátozná a résztvevők mozgásterét. Konszenzusos alapon működünk, így az együttműködés és egymás megismerése, megértése alapvető gyakorlati elvárás, nem csak elméleti irányelv. A VEF belső egyeztetésein az adott találkozón alkalmankénti rotációban levezető elnök koordinálja (előkészítéssel és feljegyzésekkel). A külső tárgyalások alkalmával operatív képviselőt választunk, ahogy ezt az OKM-el közös tárgyalások során is megtettük, azonban az egyes VEF tag egyházak továbbra is saját álláspontjukat képviselik.

Miért problémás, diszkriminatív a "történelmi egyház" kifejezés?

A Magyar Köztársaság vallással és egyházakkal kapcsolatos jogi szabályozásai (Alkotmány, 90/IV-es törvény, stb.) nem ismerik ezt a kifejezést. Az 1895-től 1947-ig használt "bevett egyház" fogalma öröklődött tovább, és alakult át ilyen formában. Úgy gondoljuk, hogy a demokratikus Magyarország esetében egy korábbi, nem valódi demokratikus rendszer fogalomrendszerét használni nem szerencsés.

A "történelmi egyház" kifejezés azért is furcsa, mivel akár a nagyvilágban, akár hazánk területén jóval korábbi időpontra vezethető vissza pl. a buddhizmus jelenléte, mint az ún. "történelmi egyházaké". Az iszlám vallás, vagy az unitárius felekezet jelenléte szintén sok száz éves múltra tekint vissza, míg a progresszív (reform) zsidó irányelvek is a XIX. században jelentek meg hazánkban. A hindu vallás 4-5 ezer éves történelmével szintén nagyon korai időpontra vezethető vissza. Ezért különösen problémásnak tartjuk, ha a "történelmi egyház" diszkriminatív kifejezést az állam képviselői, politikusok vagy újságírók tévesen használják.

A VEF tag egyházak mindenben egyetértenek mostantól?

Nem. Sok kérdésben (akár teológiai, akár társadalmi) nem értünk egyet, de a VEF a hasonlóság összetartó erejéről, és egymás különbözőségének tiszteletéről szól. Együttműködésünk azokra a területekre terjed ki, ahol konszenzusos alapon egyetértünk.

Befogad a VEF további egyházakat?

Mivel a VEF nem jogi személy, nem értelmezhető a ki és belépés fogalma. A VEF-et a honlapon felsorolt, Magyarországon bejegyzett egyházak alkotják. Amennyiben egy egyháznak igénye van rá, az egyes témák, kezdeményezések, ügyek támogatására van lehetősége, a VEF-el közösen. Elképzelésünk szerint az állammal történő egyeztetések során más egyházakat is megkeresünk, a sokszor akadozó információ áramlást felgyorsítjuk, a kisegyházak hatékony érdek érvényesítését erősítjük.

Az "egyház" kifejezés mire vonatkozik? A VEF tagok mind egyházak?

Az "egyház" kifejezés egy keresztény fogalom, amelyet átvett a magyar jogrend. Így a VEF tagok mindannyian a 90./IV. törvény szerint bejegyzett önálló egyházak, de szervezetileg, működésileg a saját hagyományaik, belső rendjük szerint működő közösségek. Többségünk kapcsolódik irányzatának nemzetközi képviselőihez, társszervezetihez, de abban eltérő, hogy ennek van-e hierarchikus, centralizált jellege.

Teológiai szempontból a VEF tagoknak eltérő elképzeléseik vannak a vallásról - van, akiknél inkább életmódról van szó, így sokszor az adott teológia teljesen másként értelmezi a "vallás" kifejezést is, mint a keresztény elvek és gyakorlat szerinti egyházi struktúra és vallás-gyakorlás.

Mit takar a "vallásközi párbeszéd" kifejezés? Mi köze van az ökumenéhez?

Az "ökumenikus" együttműködések a magyar bevett használat szerint csak keresztény felekezetekre vonatkozik. A VEF szeretné, ha nemzetközi, tágabb értelmezésében használva, valódi, világvallások közötti kapcsolatokra használnánk ezt a kifejezést. Közösségeink így a VEF-en kívül, önállóan is részt vesznek különböző, a vallásközi párbeszéd jegyében zajló eseményeken, szervezetekben.

Kik képviselik az egyházaikat a VEF-ben?

Egyházanként eltérő, hogy elnök, ügyvivő, vagy megbízott szakember vesz részt a VEF közös munkájában. Többen csak világi képviselőket adnak, de van, ahol teológiailag hivatalosan képzett lelkészek a kijelölt VEF képviselők.

A VEF tagok együtt imádkoznak?

A VEF elsődlegesen érdekképviseleti együttműködés, de egymás vallásainak, teológiájának és különösen hitéletének gyakorlati oldalát (amely a képviselt érdekekhez tartozik szorosan) is próbáljuk megismerni. Nem kizárt, hogy adódik olyan alkalom, ahol többen imádkozunk együtt, de alapvetően nem ezért jött létre a VEF.